Alapértelmezett színséma
Kutatás
Kutatás

 

Erőforrás és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében

 

"Civil Falu" kutatás a Sziget Fesztiválon

 

 

 

 

Erőforrás és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében

A kutatás célja

A kutatás célja egyrészt a MADÁSZSZ tagszervezetek közös problémáinak, jellegzetességeinek, nehézségeinek, másrészt a MADÁSZSZ gyengeségeinek, erősségeinek és lehetőségeinek feltárása.

Azt vizsgáltuk tehát, hogy

  • a tagszervezetek mennyire elégedettek a saját szervezetük működésével kapcsolatos különböző területekkel;
  •  a drogprevencióval és ártalomcsökkentéssel foglalkozó civil szervezetek mit várnak el a MADÁSZSZ-tól;

  • mit gondolnak, milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a MADÁSZSZ-ban;

  • milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy a MADÁSZSZ hatékonyabban és eredményesebben tudjon működni;

  • továbbá, hogy a civil szervezetek milyen humán, tárgyi, szolgáltatásbeli erőforrással tudnának hozzájárulni a MADÁSZSZ működéséhez.

Mindezen eredmények alapján a kutatás iránymutatást kíván adni a MADÁSZSZ stratégiai tervének kidolgozásához.

 

A kutatás módszere

Tekintettel arra, hogy feltáró kutatásról lévén szó, olyan módszert választottunk, ahol a fenti célkitűzések mentén megfogalmazható kérdések csak mintegy vezérfonalként működnek, a lehetséges válaszok nyitottak, rugalmasak, így a MADÁSZSZ működésével kapcsolatosan új – eddig a látókörön kívül maradt – szempontok, dimenziók merülhetnek fel. Az eredetileg tervezett fókuszcsoportos technika helyett – a kutatásra rendelkezésre álló idő rövidsége miatti szervezési nehézségek okán - a mélyinterjús (face to face) technika és az önkitöltős kérdőív kombinált alkalmazása mellett döntöttünk. A MADÁSZSZ tagszervezetek vezetői körében a két rövid önkitöltős kérdőívet a mélyinterjú keretében kérdeztünk le, tekintettel arra, hogy a kitöltött kérdőívekről diskurzust folytassunk az interjúalannyal, ezzel mélyebb és alaposabb ismeretet szervezve az adott tagszervezet működésével kapcsolatos területekről, illetve a MADÁSZSZ eddigi tevékenységeiről, programjairól. 

Az adatfelvétel 2007. szeptember 27. és október 8. között a szervezet vezetőivel az egyes tagszervezetek telephelyén valósult meg. A 25 tagszervezet közül 21 szervezettel sikerült az interjút lebonyolítani, két szervezet utasította vissza a kutatásban való részvételt, 2 vidéki tagszervezet a távolság áthidalása végett e-mail-en küldte el a két kis önkitöltős, illetve a mélyinterjús vezérfonalból szerkesztett – nyitott kérdéseket tartalmazó – önkitöltős kérdőívet. Minden tagszervezet esetében a szervezetvezetővel készült el az interjú.

 

Főbb eredmények

A tagszervezetek legkevésbé a szervezet finanszírozással, a for profit szférával történő kommunikációval, a média megjelenéssel, illetve az akkreditált programokkal elégedettek.

A legtöbb szervezet abból a célból csatlakozott a MADÁSZSZ-hoz, hogy az ernyőszervezet a közös érdekeket képviselje, szakmai támogatást nyújtson, illetve, hogy segítse a tagszervezetek közötti kommunikációt.

Összesen 8 szervezet említette, hogy a MADÁSZSZ segítségével jutott ki a Szigetre, 7 szervezet pedig, hogy általában a rendezvényekre. 6 szervezet jelezte, hogy az ernyőszervezethez tartozásnak köszönhetően folyamatosan kommunikálhat a tagszervezetekkel. Mindössze 7 szervezet érzékelte úgy, hogy nem származott eddig előnye a MADÁSZSZ tagságból.

Kivétel nélkül minden tagszervezet a MADÁSZSZ feladatának gondolja az érdekérvényesítést, a lobbytevékenységet, a döntéshozatali szervekkel való erőteljesebb, hatékonyabb kommunikációt. 9 szervezet vezetője jelezte, hogy a MADÁSZSZ-nak szakmai támogatást kellene nyújtania, szintén 9 tagszervezet gondolja úgy, hogy az ernyőszervezetnek olyan szolgáltatásként kellene funkcionálnia, amely a tagszervezetek működésével kapcsolatosan nyújt információt.

A MADÁSZSZ tevékenységei közül a média megjelenés és a for profit szférával történő kommunikáció esetében oszlik meg markánsabban a tagszervezetek vezetőinek véleménye, a szakmai fórumok, a belső kommunikáció, a honlap, és a döntéshozatalai szervekkel történő kommunikáció esetében pedig egységesebb álláspont figyelhető meg. Továbbá megállapítható, hogy a szervezet vezetők legkevésbé a for profit szférával, illetve a döntéshozatali szervekkel történő kommunikációval, a média megjelenéssel, illetve a szakmai  fórumok mennyiségével elégedettek. A MADÁSZSZ eddigi programjaival alapvetően elégedettek a tagszervezetek, és relevánsnak tartják.

Az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy a munkacsoportok szűz területnek számítanak, a szervezetek vezetői nem igazán tudtak erről véleményt alkotni.

A tagszervezetek túlnyomó része valamilyen humán-, szolgáltatásbeli-, tárgyi erőforrással támogatni tudja a MADÁSZSZ működését.

A teljes tanulmány letölthető innen:

Arnold Petra, Paksi Borbála (2007): Erőforrás és igényfelmérés a MADÁSZSZ tagszervezetek körében

 

 

 

"Civil Falu" kutatás a Sziget Fesztiválon

 

2002-ben, 2003-ban, 2005-ben illetve 2006-ban kutatást végeztünk a Sziget Fesztivál Civil Falu látogatói körében. A tanulmányok letölthetők innen:

Paksi Borbála - Arnold Petra (2006): "Civil Falu" a Sziget 2006 Fesztiválon

Paksi Borbála (2005): "Civil Falu" a Sziget 2005 Fesztiválon  

 

Paksi Borbála (2003): "Civil Falu" a Sziget 2003 Fesztiválon  

Paksi Borbála (2002): "Civil Falu" a Sziget 2002 Fesztiválon  

 

Az alábbiakban a 2006-os kutatás összefoglalója tekinthető meg.

 

A kutatás célja

 

A 2002-es, a 2003-as és a 2005-ös Sziget Fesztiválhoz hasonlóan, a 2006-os Sziget rendezvényen is kutatást végeztünk a Civil Falu (CF) látogatói körében, amely során a célokat tűztük ki:

  • Egyrészt, hogy képet kapjunk a falu látogatottságáról, valamint látogatóinak összetételéről, arról, hogy a Civil Falu a szigetlátogatók közül kiket, mely – társadalmi, demográfiai - csoportokat tud leginkább megszólítani, magához vonzani. Ez utóbbi kérdés megválaszolása során felhasználjuk a szigetlátogatók reprezentatív mintáján 2005-ben készült kutatás eredményeit.

  • Megvizsgáljuk, hogyan változik időben a Civil Falu látogatóinak társadalmi összetétele, azáltal, hogy adatainkat összehasonlítjuk a korábbi Civil Falu vizsgálatok eredményeivel.

  • Tekintettel arra, hogy a Civil Falu a „drogprevenciós és ártalomcsökkentő civil szervezetek szakmai tömörülése”, éppen ezért fontos kérdéskör a falulátogatók drogérintettségének becslése. A kutatás vizsgálja azt, hogy a Szigeten belül az átlag szigetlátogatóhoz, ill. a Sziget társadalmához képest a falu látogatói több, vagy kevesebb közvetlen tapasztalattal rendelkeznek-e a különböző szenvedélyszerek – alkohol, cigaretta, egyéb drogok – használata terén.

  • A korábbi vizsgálatokkal összevetve nyomon követhetjük a falu által elért populáció drogérintettségének változását, kontextuálva azt a normálpopulációs és általában a Szigeten tapasztalt trendekkel.

  • S végül a kutatás fontos hozadéka, hogy visszajelzést ad az egyes szervezetek (sátrak) munkájáról, illetve a Civil Falu egészéről, a látogatók véleményéről. Ilyen értelemben a kutatás – a reagálás központú irányzat mentén – értékelő információkkal is szolgál az egyes szervezetek Szigeten végzett tevékenységéről, illetve a falu működéséről. A korábbi Civil Falu vizsgálatokkal való összehasonlítás e tekintetben szintén lehetőséget ad a tendenciák felvázolására.

 

A kutatás módszere

Az adatok felvétele a kutatásban résztvevő szervezetek sátraiban két napon az egyes sátrakat felkeresők teljes körére kiterjedően történt.

Az adatfelvétel eszközét a vizsgálat céljaiként megjelölt témákat (a látogatók reagálását, társadalmi hátterét, illetve drogérintettségét) a főbb indikátorok mentén, a korábbi „Civil Falu vizsgálatokkal” kompatibilis módon leképező, rövid - mintegy 5-10 perces - önkitöltős kérdőív képezte, melyet a látogatók borítékban adtak vissza a sátor munkatársainak. Az anonimitás megőrzése végett sem a borítékon, sem a kérdőíveken nem tüntettünk fel semmilyen egyéni azonosítót, csak a szervezet nevét és a kérdezés dátumát.

 

Főbb eredmények

A felvett kérdőívek száma alapján a Sziget 2006 Fesztivál teljes ideje alatt a Civil Faluban megforduló magyar és külföldi látogatók számát 5500-6000 főre becsülhetjük. A falu szervezeteinél összesen 3300-3400 magyar látogatóval mintegy 7500, és további 2100-2700 külföldi látogatóval mintegy 2200-2800 kapcsolatfelvétel történt.

A 2002-es, 2003-as és 2005-ös vizsgálatok eredményei alapján a Civil Falu méretének és az egy szervezet által elért látogatók számának azonos irányú mozgásából úgy tűnt, hogy ebben az időszakban a falu mérete erős kapcsolatban állt a látogatók elérési hatékonyságával. A nagyobb volumenű megjelenés esetén a Civil Falu vonzereje méreténél nagyobb mértékben növekedett, azaz a Szigeten jelenlévő egyes drogprevenciós szervezetek is több látogatót tudtak elérni. A falu mérete tehát, mint hozzáadott érték jelentkezett. 2006-ban viszont az egy szervezet által elért magyar látogatók száma 2005-höz képest több mint másfélszeresére, a külföldi látogatók száma pedig 3-4 szeresére nőtt, miközben a két vizsgálati évben a Falu mérete közel azonos volt. A mérethatás mellett úgy tűnik tehát, más tényezők is befolyásolhatják, és a legutóbbi szigetrendezvényen sikeresen befolyásolták is a látogatók elérési hatékonyságát: mint például, hogy hol helyezkedik el a falu, vagy hogy a szervezetek alkalmaznak-e figyelemfelkeltő eszközöket.

A 2006-os Civil Falu vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy jellemzően nem változtak a látogatók társadalmi-demográfiai háttérjellemzői a 2005-ös CF látogatókhoz képest. A falu szervezetei összességében a Sziget társadalom különböző társadalmi-demográfiai csoportjai nem fővárosban élők, valamint a lányok, illetve a főiskolás/egyetemista korosztályba tartozók számára tudnak inkább vonzó szolgáltatásokat, programokat nyújtani. Mindazonáltal a Civil Falu látogatói alapvetően magukon viselik a Sziget társadalmának – normál populációhoz képest jelentkező – társadalmi-demográfiai sajátosságait.

A Civil Falu „drog- és AIDS prevenciós illetve ártalomcsökkentő civil szervezetek szakmai tömörülése”, így a kutatás egyik fontos kérdésköre a 2006-os falulátogatók drogérintettségének feltérképezése, illetve annak vizsgálata volt, hogy a 2005-ös Civil Falu látogatókhoz képest több vagy kevesebb közvetlen tapasztalattal rendelkeznek-e a különböző drogok használata terén. Az előző évihez képest 2006-ban a Falu látogatók drogérintettsége tekintetében hibahatáron túli változás nem tapasztalható: mindkét évben a látogatók közel háromötöde használt már életében valamilyen szert, biztosan droghasználati céllal, többségükben tiltott drogot.

Az egyes szerek/szercsoportok népszerűsége tekintetében is a stabilitás jellemző, mindössze néhány kisebb változás figyelhető meg. Ugyan 2006-ban - a megelőző évhez képest - a kannabisz-származékok esetében kétharmados, a hallucinogének esetében pedig 95%-os biztonsággal alacsonyabb életprevalencia értéket tapasztaltunk, mindazonáltal a falulátogatók körében ma is a legelterjedtebb a kannabisz-származékok használata, amit stabilan a stimulánsok és a hallucinogének követnek. Az egyes szerek népszerűségi sorrendje, illetve elterjedtsége tekintetében is csak néhány kisebb változás figyelhető meg: 95%-os megbízhatósági szinten azt mondhatjuk, hogy 2006-ra csökkent az LSD népszerűsége, s 10%-os prevalencia értékével a kannabisz-származékok után a harmadik legnépszerűbb szerek közé csúszott vissza; továbbá kétharmados biztonsággal csökkent a mágikus gomba, és az I-por elterjedtsége is, bár a utóbbiak szerstruktúrában betöltött szerepe nem változott.

A megelőző évhez képest a rövidebb idejű - éves és havi - prevalencia értékek tekintetében sem mutatkozott jelentős változás 2006-ban a CF látogatók körében: a drogfogyasztással valaha próbálkozók kétharmada az elmúlt évben is használt valamilyen drogot, s az elmúlt évben használók több mint fele, az előző hónapban is megjelenik a fogyasztók között.

Amennyiben a Civil Falu látogatók drogérintettségének a 2002 és a 2006 közötti tendenciáit tekintjük, akkor a Civil Falu látogatóinak drogérintettsége is inkább a stagnálással írható le, megerősítve CF-ban és Sziget társadalmában jellemző tendenciák harmonizáló voltát.

A Civil Faluban megfordulók többsége összességben kedvezően vélekedett az egyes sátrakban folyó tevékenységről, illetve a falu egészéről. A korábbi években kapott értékelésekkel összhangban, leginkább a sátrakban dolgozók keltettek egyértelműen pozitív benyomást a látogatókban, s a szervezetek által végzett tevékenység interaktivitása, valamint informativitása vonatkozásában kevésbé pozitív és egyöntetű véleményekkel találkoztunk. Mindazonáltal a látogatók háromnegyedének a sátrakban zajló események lekötötték a figyelmét, nem unatkoztak, s a faluban megfordulók több mint 80%-a úgy ítélte meg, hogy „összességében jó dolgok történtek a sátorban”. Hasonló arányban nyilatkoztak kedvezően arról, hogy a következő Sziget rendezvényen is fel fogják keresni a szervezetet.

A falu tevékenysége az elmúlt hónapban nyugtatót/altatót orvosi rendelvény nélkül nem, illetve alkoholt általában kevésbé intenzíven fogyasztó, legalább érettségivel rendelkező, a délutáni órákban is többször a Szigeten tartózkodó lányok körében váltott ki leginkább kedvező reagálásokat.

A kutatás eredményei szerint az egyes sátrak értékelése és a Civil Falu egészének megítélése 2006-ban - a megelőző években tapasztalt szintén kedvező látogatói reagálásokhoz képest is - javult.